Lendva városa különféle programok és tevékenységek révén készül az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyerésére. A kultúra igen széles fogalom. Legtágabb értelemben a kultúra szó az egyén, esetleg egy-egy csoport vagy társaság legkülönbözőbb szellemi alkotását jelenti. Ide tartoznak a technika, a művészet, a tudomány, de a morális rendszer és a kiváltságot élvező legkülönfélébb értelmes egyének szokásai és viselkedése is. Szűkebb értelemben pedig a kifejezés részletesen kifejezi az emberek tevékenységeit a legkülönbözőbb területeken.
KERESZTÉNYEK KULTURÁLTAK VAGYUNK-E?
Mi is valójában a kultúra? Ez a kérdés merül fel bennem, amikor figyelem a városban zajló eseményeket, amelyek az Európa Kulturális Fővárosa cím elnyeréséért folytatott tevékenységek keretében zajlanak.
Eleget járunk színházba, hallgatunk klasszikus zenét, látogatjuk a művészeti galériákat,…? Hiszen valójában ez a kultúra: Cankar, Plečnik, aztán Beethoven, van Gogh, … Igen, ha ezt nézzük, bizonyára nem vagyunk eléggé kulturáltak, kivételt jelentenek persze azok, akik szorgalmasan látogatjátok a bérletes színházi előadásokat, élvezik az operát és lelkes látogatói a művészeti galériák kiállításainak. Kétlem azonban, hogy csak, és kizárólag ez az a kultúra, amiért nekünk, keresztényeknek gondoskodnunk kell.
Nemrég beszélgettem egy emberrel a mi plébániánkból. Mindent elmesélt egy itteni egyénről; elmondta, hogy ismert bűnöző, hogy mindenki „kissé bolondnak” tartja, mivel mindent „mer”. Rengetek városi legenda kering róla. Számára semmi sem szent, senkit és semmit nem tart tiszteletben. Erőszakos és a legtöbben nagy ívben kerülik. Majd az én beszélgetőtársam hozzátette: „Lényegében nincs kultúrája!” Meglepett, hogy milyen összefüggésben használta a kultúra kifejezést. Ugyan miért gondolta úgy, hogy nincs kultúrája? Tán nem hallgat kiváló jazz zenét, ha már a klasszikusakt nem kedveli? Nem lelkes látogatója a múzeumoknak és galériáknak?
Bizonyára már tudják, mit is szeretnék mondani. A kultúra lényege nem a műalkotások megcsodálása, nem is a különféle költők, írók, festőművészek, építészek, zeneszerzők, … ünneplése. A kultúra elsődlegesen a pozitív emberi kapcsolatokban van jelen – saját magunkkal, másokkal, a világgal, a természettel, a hazával, az Istennel…való kapcsolatban. Tudni köszönni az utcán, reggel megmosakodni és felöltözni, tisztelettudónak lenni a szüleinkhez és a tanítókhoz, tisztelni mások munkáját, vigyázni a tiszta és rendezett környezetre. Ez a kultúra. A kultúrát legelőször is a szívünkben teremtjük meg. Kulturáltnak lenni elsődlegesen azt jelent, hogy valaki tisztelettudó, jó, rendezett, felelősségteljes. Térjünk vissza a címben leírt kérdésre: Ugyan a keresztények kulturáltak vagyunk-e? Ha valakinek, akkor a keresztényeknek kellene a kulturált viselkedés példaképének lenni.
A kultúra bele van vésve a hitünk „génjeibe” – a Tízparancsolatba. A keresztényektől a környezet is elvárja, hogy kulturáltak, tisztelettudók legyünk, hogy betartsuk az illemtant és hogy mindig rendezettek legyünk – belül és kívül egyaránt. Elődeink csodálatos szentélyt hagytak ránk – a templomunkat. A mi feladatunk gondoskodni róla, hogy rendezett legyen és nem elhanyagolt. A külső rendezettsége tanúskodik a belső rendezettségéről – a jószándékról, a jó tettekre való elhivatottságról, a reánk bízott feladatok felelősségteljes elvégzéséről, továbbá a tárgyi értékek, az embertársaink, a környezetünk, és nem utolsó sorban a jó Isten iránti viszonyunkról.
Egy adományozó és pályázatok segítségével megkezdjük a két mellékoltár egy évig tartó felújítását, restaurálását.
A becslések szerint a két mellékoltár – a Páduai Szent Antal-oltár és a Szent Kereszt-oltár Krisztus sírjával – valamint az oltárok mögötti fal és vakolat teljeskörű szanálása 68 ezer euróba kerül.
A felújítási költségek egy része már biztosított, és pedig:
A Páduai Szent Antal-oltár restaurálása teljes egészében Magyar József Úr adománya révén valósul meg.
Néhány hónappal ezelőtt írásban támogatási kérelemmel fordultunk Lendva Községhez is, ám onnan még nem érkezett válasz.
A Szent Kereszt-oltár és Isten sírjának felújítását részben a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség támogatja.
A magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt egyházi támogatási pályázaton erre a célra 23 ezer euró támogatást nyertünk el.
