4. 4. 2020 | Kategória: HÍREK ÉS ESEMÉNYEK ARCHÍVUMA

VIRÁGVASÁRNAP

ÁLDOTT, AKI AZ ÚR NEVÉBEN JÖN

  • A COVID-19 vírusnak járványa miatt hátrányos helyzetben vagyunk a társalgásban és a szentmise megünneplésében.
  • Minden vasárnap 10 órakor a SLO 2-es csatornáján kisérhetjük a szentmisét.
  • A HITET nem csak akkor éljük meg, amikor ellátogatunk a templomba, hanem éljük meg a mindennapokban is. Pillanatnyi helyzet ideális idő, amikor kimutatjuk (vagy mégsem) a hitünket, a szeretetünket az Isten igéje iránt.
  • SZÜLŐK legyetek lelkészek otthonaitokban. A helyzet kialakulására, amelyet most élünk, hallgassuk meg Emanuela Žerdin nővér elmélkedését, amely már a lendvai zsinagógában is tartott előadást: Ostati, ne zbežati!
    (Radio Ognjišče, 2020. 3. 24.). A felvétel meghallgatására a Radio Ognjišče honlapján kattintsatok a bal oldalon található gombra (a kép lent látható).

  •   OTTHON EGGYÜTT ÜNNEPELJÜK A NAGYBÖJT 6. VASÁRNAPJÁT –  VIRÁGVASÁRNAPOT

     – először KERESZTET vetünk

     – saját kezűleg elkészített zöld ágat, virágot a fehér asztalterítővel terített asztalra helyezzük. Mellé tesszük a keresztet, gyertyát és szentelt vizet – ha nincs odahaza, lehet vinni a templomból, amely minden nap nyitva tart 8.30-tól – este 18 óráig.

    Az alábbi imát imádkozzuk el és áldjuk – hintjük meg az elkészített zöld ágat.

    ÁLDÁSI IMA

    Mindenható, Örök Isten, áld meg ezeket az ágakat, amelyek az élet és a győzelem jelei. Örömmel lépjünk a Krisztus király nyomába, add, hogy egykor eljussunk az örök Jeruzsálembe. Krisztus a mi Urunk által. AMEN.

     Szentelt vízzel meghintjük az ágakat.

VIRÁGVASÁRNAP

Mai szakasz Máté evangéliumából van véve (Mt27, 11-54) és a Jézus szenvedéséről szól és az alábbi oldalon megnézhetjük a passiót:

MIÉRT VIRÁGVASÁRNAP?

Virágvasárnap (olajfa ágak), illetve Urunk kínszenvedésének a vasárnapja és a Nagyhét első napja, amikor az egész Egyházzal együtt ünnepeljük Jézus ünnepi bevonulását Jeruzsálembe. Virágvasárnapi szertartások, körmenet olajfaágakkal és a Jézus kínszenvedéséről szóló evangélium felolvasása (passió), mindez a Jeruzsálemi Egyház liturgikus szokásairól szól, amelyek már a negyedik században voltak megírva. Zöld ágak megáldása pedig a hetedik században kezdődött.

Virágvasárnap tartalom szerint Nagypéntekkel van összekötve, amikor az Urunk kínszenvedésére és kereszthalálára emlékezünk. Mindkét napon Jézus szenvedéséről és haláláról olvasunk az Istentiszteletnél.

Virágvasárnapi szentmise különlegessége, hogy a templomtéren kezdődik az ágak megáldásával és utána körmenetben, ünnepi énekekkel vonulunk be a templomba. Az ágakat és különféle megáldott csokrokat a hívők elviszik otthonaikba. De nem is az ágak vannak előnybe, hanem a Krisztus Királynak szentelt körmenet.

A szentmise alatt ünnepélyes felolvasások, vagyis a passió éneklése. A három evangélium egyikéből, amelyek a Jézus elleni összeesküvésről, az utolsó vacsoráról a tanítványokkal, Jézus szenvedéséről a Getzemáni kertben, bírósági eljárásról, halálra ítélésről, kereszthalálról és a holttest sírba tevéséről szólnak. A lelkészek ilyenkor piros miseruhába öltöznek, amely a szenvedést és a passiót szimbolizálják.

Virágvasárnap szimbóluma

Az istentisztelet, amely virágvasárnaptól a húsvét vasárnapig tart, gazdag jelkép bélyegzi, amely a kereszténység mélyeb hít megértéséhez vezet.

Virágvasárnapon három jelkép emelkedik ki, az út, a zöld ág és a Hozsanna kiáltása. Izrael Nomád népe történelmüket állandó költözésnek – utazásnak értették, amely az Ábrahám ősatyával kezdődött, amely az Isten hívására indult el a megigért országba. A út az Isten életébe is fellépet (Mt7, 13 és 19,29; 22, 16) és eléri a csúcspontját a mondásban; Én vagyok az út, az igazság és az élet (pl. Jn14,6a)

Az ÚJ szövetségben a Jézus nyilvános fellépése Galileában és Júdeában mind állandó utazás van leírva, egészen addig míg magára hagyva meghal a keresztfán. Mind Feltámadt pedig kiséri a két tanítványát Emauszba. (pl. Lk24,13-35). Ez példa, hogy az Egyházat is kiséri a történelmen keresztül, erősiti a Szentlélek erejével. A hívek pedig a Jézus ünnepélyes eljövetelének Jeruzsálembe körmenettel emlékeznek, amely a szabadban kezdődik és az Isten házában végződik.

Amikor Jeruzsálembe jött Jézus, zöld ágakkal köszöntötték, amelyek vidékünkön különféle kötegekben és olajfaágakban vannak szokásba. Olajfa az egy Földközi örökzöld fa, amely a béke és a megbocsátás jelképe Mz8,11), a zöldje pedig a termékenység és az élet. Pálma ágak, amelyeket csak a János evangélista említi, pedig ez a győzelem és a királyság jelképe, ezért a Jézust is királyként üdvözölték, aki Jeruzsálembe érkezett.

AmikorJézus Jeruzsálembe érkezett szamár hátán, Hozsanna kiáltásokkal üdvözölték, ily módon fejezték ki hitüket Krisztusba mind Királyba és Megváltóba. Hozsanna szót mindennapi Istentiszteletbe használjuk a szentmise alatt, hiszen keresztények ezzel az imával felajánlás előtt a Megváltóba vallják meg hitüket a kenyér és a bor színe alatt.

Evangélium üzenete passióról és a virágvasárnapi szertartások levezetik a híveket a Nagyhét háromnapi történetébe, hogy betekintésünk legyen az egész fölött. Virágvasárnapi Istentisztelet összegyűjti a legfontosabb történteket Krisztus utolsó vacsoráján, szenvedését és halálát, amelyet az Egyház nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton külön- külön mélyen megünnepli.

IMA FELSÓHAJTÁSA

ÉN ISTENEM, ÉN ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?

– Elimádkozzuk a MIATYÁNKOT
– az után keresztet vetünk/ megáldjuk egymást – kereszttel a homlokunkra.