Alexandriai Szent Katalin plébániatemplom

naslov_cerkev_lendava

MAGYAR:

cerkev_lendava_DSC_1777

A templom-torony

Lendva város lelki központját a Szent Katalin templom körüli tér adja. Mintegy azt is mondhatnánk, itt kezd dobogni a város szíve. A lendvai plébánia egyház-szervezetileg 1777-ig a zágrábi érsekséghez tartozott, majd ezt követően a szombathelyi püspökséghez. Az első világháborút követően a maribori, illetve lavant-menti püspökség része lett, most pedig az újonnan alapított muraszombati püspökségé.

Lendva városának első, a 12. század végén épült templomát a tatárok pusztították el. A 16. század elején pedig Bánnfy János alapított zárdát és egy hozzá tartozó templomot a város északi határában, amit a törökök döntöttek romba. Ez egy minden bizonnyal igen díszes és impozáns épület lehetett, mivel a budapesti Nemzeti Galéria is őrzi négy domborművét.

A Szent Katalin templom elődje feltehetően az a templom volt, amelyet 1608-ban Bánffy Kristóf építetett török ellenes harcai emlékére. A Bánffy család kihalása után, a 17. század végén Lendva a katolicizmus egyik fő támogatójának számító Esterházy-család birtoka lett. Ők, mint kegyurak a mai templom helyén először egy kisebbet húztak fel, majd 1749 és 1751 között a most láthatót építtették, Péntek János Ferenc plébános szolgálata idején. Barokk homlokzatát előreugró párkányokkal elválasztott háromemeletes, kettős hagymakupolával fedett torony uralja. Szép a bejárat felett végigfutó íves párkány, amely egy lant alakú ablakot ölel körbe. Városunk krónikásának, Dervarics Kálmánnak a leírása szerint: „a templombelső egy 19. századi pusztulás után olyan díszessé tétetett, hogy akár a fővárosban is megállná a helyét.”

cerkev_lendava_DSC_1760

Szent István-szobor

A négy szakaszos belsőben az egyes szakaszokat pillaszterek választják el egymástól. A negyedik boltmező egy kereszthajó látszatát keltve kiszélesedik, a térbővületekben pedig oltárok állnak. Oltárépítménye visszafogott, mégis magával ragadó barokk alkotás. A díszes főoltár képe Alexandriai Szent Katalint ábrázolja. A képet 1888-ban Felix Barazutti itáliai mester készítette. Két oldalán pedig négy szentéletű püspök illetve egyházatya, Szent Ágoston, Szent Ambrus, Nagy Szent Gergely és Szent Orbán életnagyságú szobra áll. A négy barokk oltár közül a Szent Kereszt oltár művészi értéke miatt emelkedik ki. A Szűz Mária oltárt pedig az Árpád-ház szentkirályai, István és László szobrai díszítik. A templombelsőt díszítő barokk freskók sajnos elpusztultak. A szentély alatti kriptában a város kegyurai és jeles egyházi személyiségei nyugszanak. Kiemelkedően szép a koronás barokk szószék.

A templom melletti kis ligetben szobrok sorakoznak egymás mellett. Az első, magas talapzaton álló barokk szobor Szent Flóriánt, a tűzoltók védőszentjét ábrázolja, akihez tűzvész, de aszály esetén is fohászkodtak. Mellette Árpád-házi Szent István egész alakos bronzszobra és a szlovének nemrégiben boldoggá avatott püspöke, Slomšek emlékműve állnak.

Kísérőszöveg: Kepéné dr. Bihar Mária – dr. Lendvai Kepe Zoltán

cerkev_lendava_0_Panorama3


FOTÓGALÉRIA

cerkev_lendava_DSC_1776 cerkev_lendava_DSC_1778 cerkev_lendava_DSC_1804 cerkev_lendava_DSC_1821 cerkev_lendava_DSC_1851 cerkev_lendava_VEN_5565 cerkev_lendava_VEN_5493 cerkev_lendava_DSC_1763 cerkev_lendava_DSC_1767 cerkev_lendava_VEN_5509

Comments are closed.